Mi baja lehetett a kutyámnak?

Tisztelt Doktornő!/Doktor Úr!

Négy hónapja elaltatták a kutyám aki 17 és fél éves volt.
Az elmúlt két évben rengeteget jártunk orvoshoz, ami csak még stresszesebbé tette és már nem volt szívem kitenni újabb vizsgálatoknak, így az elaltatás mellett döntöttem.
Utólag úgy gondolom, hogy talán még próbálhattam volna gyógyszereket. Például Karsivan, szteroid.
Nagyon hosszú lesz a levelem és ezért elnézését kérem, de szeretném, ha minél részletesebben be tudnék számolni a kutyám tüneteiről.
Bár visszahozni már nem tudom őt, de négy hónapja nyomaszt a gondolat, hogy anélkül altattam el, hogy tudtam volna pontosan, hogy mi a problémája.
Több mint két évvel ezelőtt kezdődött véleményem szerint az egész ami idáig vezetett.
A kutyám 15 éves volt és hirtelen nem tudott járni többet. Megműtötték mindkét csípőjét külön, külön. Tehát kétszer volt altatva 6-8 hét különbséggel. FHO műtétet volt 2012 tavaszán.
A gyógyszerektől sem állt lábra és így én a műtét mellett döntöttem, mert egyébként teljesen egészséges volt szellemileg és fizikailag sem volt komolyabb problémája.
Nem szerettem volna elaltatni még.
A kutyám nagyon gyorsan tudott járni a műtét után. Sőt egy fiatal kutyát kaptam vissza, aki egész nap sétálni akart. Rohant és ugrált.
Lépcsőn nem tudott járni, de már nem is engedtem, hogy lépcsőzzön. Kiderült, hogy a bal térdén szalagszakadás van, de soha nem sántított és boldogan sétált. A térdét már nem műtettem meg.
Körülbelül 5-6 hónap után mindkét hátsó lábával elkezdett mereven lépegetni, majd egyre jobban kifejlesztett egy ataxiás járást.
Először a jobb lába alsó részét (csánkját) a bal mögött keresztezve járt, azután mindkét hátsólábával elkezdett koordinálatlanul lépegetni. Sokszor szinte összeakadt a kettő. a mellső lábával meg sokszor bukdácsolt, mintha orra akart volna esni.
Visszavittem a műtétet végző orvoshoz. Ő is mondta, hogy ataxiás a mozgása. Megvizsgálta a reflexeit és akkor még rendben találta.
A két csípőjét is megmozgatta aminél viszont fájdalmat jelzett a kutyám. Megröntgenezte a gerincét, de nem talált semmi rendhagyót.
Javasolta az MRI-t. MRI-re nem akartam a két műtét után elvinni, mert ahhoz megint altatni kellett volna és akkoriban még mindig sokat sétált, bár a járása ataxiás volt. Talán el kellett volna vinni akkor mégis MRI-re.
Mivel továbbra is sokat sétáltunk a kutyámmal nem tulajdonítottam a dolognak túl nagy jelentőséget.
A hátsó lábai kezdtek egy idő után fokozatosan elgyengülni. Már nem mentünk hosszabb távra. Sokszor elesett a fenekére, de akkor még fel tudott állni. A mellső lábaival már nem bukdácsolt, de a hátsókkal egyre kevésbé tudott lépegetni.
Hamar elfáradt és sokszor ugrálva közlekedett. A futás még mindig jól ment neki rövid távon. Olyankor a két hátsó lábával nyuszis módon futott. Egyre jobban kifáradt, ami talán a korából is adódott, de a hátsó lábaival sem tudott normálisan lépegetni. Fájhatott neki, vagy izomgyengeség, vagy idegrendszeri dolog lehetett. Sajnálom, hogy nem derítettem ki ezt akkor. Közben fizikoterepauta is járt hozzá és próbálta kezelni (lábmozgatás, TENS készülék), de sajnos a műtétek után már nem engedte a kezeléseket és iszonyatosan agresszív lett, ha kezelni próbáltuk, ezért ez is elmaradt. A műtétjei után amikor tudott menni már, egyszer vidáman le akart futni a lépcsőn, de egy lépcsősor után elesett. Lehet, hogy akkor sérülhetett meg? Talán a gerince? Nem emlékszem rá, hogy ez az ataxiás járása előtt, vagy már után volt.
A műtétet követő kb. egy év után már csak a környékünkön sétáltunk, illetve a közeli kutyaparkba mentünk el. A hátsó lábak egyre gyengébbek lettek. A futás még mindig ment nyuszis módon, de egyre kevésbé tudott normálisan járni. 2014 tavaszán már sokszor elesett és már nem is tudott felállni magától. Nekem kellett segíteni. Szintén tavasszal vettem észre, hogy sokszor járás, vagy futás közben kakilt. Gondolom székletinkontinens lett. Július elején a bal lábával elkezdett a teste alá a jobb lába mellé lépni és elkezdett kicsit bal irányba menni. Tehát nem egyenesen. Ekkor még néha ugatott és futott is, ha meglátott egy másik kutyát.
Július vége felé már egyre többet esett és nem is tudott felállni az utcán. A lakásban a szőnyegen még tudott menni kb. egy hónapig, de ott is ataxiás módon, vagy ugrálva. A két hátsó lábán, ha lábfejét behajlítottam, már nem javította ki. (Mikor az ataxiás járás elkezdődött, akkor még ki tudta javítani a lábfejei helyzetét.)
Augusztusban kutyakocsit kapott, de azzal sem tudott menni, hiszen ugrálva nagyon nehéz volt azzal közlekedni. Valamint addigra már folyamatosan balra ment. Nem tudott egyenesen menni. A kutyakocsi 4 kg volt és addigra ő a két év alatt lefogyott 11 kg-ról kb.8 kg-ra. Egy törölköző támasszal próbáltam sétáltatni a mellső lábain (a két hátsó lábának lyukat csináltam rajta), de hamar ki is fáradt, illetve nem mindig ment egyenesen, hanem egyre jobban elkezdett balra menni, körözni. A folyamatos fogyást megemlítettem többször az orvosoknak, de nem kaptam rá választ, hogy mi oka lehetett.
Amikor levittem az utcára, vagy az udvarra, akkor megnyugodott, de a törölköző támasszal sem tudtunk sokat sétálni, mert egyrészt mindig balra körzött, másrészt szerintem már nem is tudta sokszor, hogy hol van és mit akar csinálni. A mozgásra, kutyákra még felfigyelt, de már nem ugatta meg őket. Néha magától ugrándozott négy lábon néhányat és nem esett el, de többnyire elesett. Sokszor a hátsó lábait keresztbe rakta. A lakásban pánikolt, alig aludt, de ha levittem a levegőre megnyugodott és sokszor el is aludt. Folyamatosan fogyott a jó étvágya ellenére. Úgy tudom ez is előfordul a nyugtalan, demenciás kutyáknál.
Megtudtam, hogy demenciára jó lehet a Karsiván. Sajnos a gyógyszert nem szereztem be és ezt máig sem tudom miért. Féltettem a veséjét, máját, de mindig ott volt a fejembe, hogy ha semmi nem használ, akkor megpróbálom. Kivizsgáltatni már nem akartam, mert januártól októberig 3 hetente szemészhez jártunk, mivel leállt a könnytermelése is. Iszonyatosan stresszes lett már, ha mentünk az orvoshoz. Mindig bekakilt az autóba idegességébe és ezt csinálta a lakásba is az utóbbi időbe,ha nyugtalan lett, ami egyre többet előfordult. Illetve olyankor a lakásba is pisilt. Az étvágya még mindig nagyon jó volt. Nem hányt, nem ment a hasa. Szerintem voltak tiszta pillanatai is. A látása augusztus körül megromlott. Valamennyire még látott, főleg nappali fénynél az utcán, de sötétben már nem nagyon. Úgy vettem észre a közeli dolgokat nem nagyon látta, vagy amik nem mozogtak, mert sokszor etetésnél a tányér szélébe harapott. Úgy kellett megmutatni neki, hogy hol az étel. Sajnos hónapokig szenvedett a kialvatlanság, a nyugtalanság miatt. Sokszor ideges lettem, mivel én is már kialvatlan voltam- Emiatt megint csak bűntudatom van. Néha adtam neki egy negyed Sanaxot, de attól sem aludt sokat. Egyik nap amikor egész éjjel és délelőtt nyüszített kihívtam egy állatorvost, hogy altassa el. A kutyám halála után rengeteg német és angol fórumot átolvastam és úgy láttam, hogy sok kutyának használ a Karsiván, illetve vannak más készítmények is. Sajnos azóta nem tudom magam túltenni főleg ezen, hogy nem próbáltam ki a gyógyszert. Féltem a mellékhatásoktól és nem is tudtam még akkor annyi mindent a demenciáról és a kezelésről.iszonyatos bűntudatom is van, hogy miért hagytam eddig fajulni a dolgokat, de ugyanakkor tudom, hogy már sajnáltam a kutyám mindenféle kivizsgálásnak kitenni. Nem tudom mi lett volna a helyes döntés, de arra kíváncsi lennék, hogy mi lehetett a baja a kutyámnak. Egy dolog lehetett, vagy több? A körözés a demenciája miatt lehetett? A lábaival mi történhetett?
A szemeivel szinte mozdulatlanul, üveges tekintettel nézett, ha nem nyüszített. Ha elesett, akkor mindig balra a bal hátsó részére. Ha állt a lábam mellett, akkor a bal oldalával a lábamhoz támaszkodott. Ha felkelt inni a matracáról, akkor volt, hogy sikerült neki négy lábra felugrani és inni, de megfordulásnál (mindig balra) elesett. Volt, hogy négy lábra állítottam és hívtam magamhoz, de balra ment és elesett és aztán üveges tekintettel nézett a semmibe.
Most, hogy elolvasom ezt a levelet látom, hogy kb. 2 és fél hónapig hagytam szenvedni ahelyett, hogy gyógyszert adtam volna neki. Bár rengeteg gyógynövényes nyugtatót és táplálékkiegészítőt vásároltam neki.
Ne haragudjon, hogy ilyen hosszú lett a levelem. Szerettem volna, ha aránylag egy teljes képet kap a kutyám állapotáról.
Ön szerint mi lehetett a baja a kutyámnak? Tudom öreg volt, de az öregség nem betegség. Van olyan kutya amelyik 19-20 évig is él.
Talán még ő is élhetett volna kicsit, ha megfelelő gyógyszert kap. Hogy lehet, hogy a láb, a demenciás, kordinációs problémái, neurologiai problemák is a két műtétje után kezdődtek? Vajon ez mind egy betegség tünete lehetett, vagy a demenciája mellett valamilyen gerincbetegsége volt és azért nem tudott járni?
Az FHO műtétekről csak jót olvastam. Az én kutyám miért nem tudott járni? Utólag olvastam, hogy előfordul, hogy csontsarkantyú nő a lefejezett combcsontfej helyére, de ha ez is volt, akkor sem lehetett volna már műteni ennyi idősen, demenciásan. Fájdalomcsillapító esetleg segíthetett volna neki?
Szeretném a szakmai véleményét kérni, hogy Ön szerint milyen betegségek vagy egy betegség lehetett a kutyámnál?
Előre is köszönöm, hogy elolvassa és válaszol erre a nagyon hosszú levélre.

Üdvözlettel:
Erzsébet